Bloggondom

Lenne rengeteg leírni valóm, de ma azt hiszem a két héttel elelőtti élményeimet írom le.

Tehát a fogorvos és a fogfájás. Ugye, mint tudjuk, ha az embernek fáj a foga, akkor elmegy a fogorvoshoz. Na már most nekem kb. két hónapja fájdogált a fogam, nem mindíg, de azért éreztem, hogy ott van. Felhívtam a kedvenc fogorvosom, akihez mindíg vigyorogva megyek, meg úgy is jövök. Sokan mosolyognak rajtam, hogy "Te vigyorogva jársz fogorvoshoz?" mondom "Igen, én nem félek, mióta megismertem ezt a dokinénit és asszisztensét." Szerencsére az egész családom hozzá jár, meg már sok ismerősömnek ajánlottam. Tehát felhívtam és mondam, hogy mi van. Ami furcsaság volt benne, hogy ez a fogam már gyökérkezelve lett, tehát én nem értettem, hogy mi fáj benne. Mondta, hogy jó lenne, ha haza mennék és megnézné, mert a haza az Szirmabesenyő, a fogdokinéni meg Miskolcon van és én meg Érden élek. Szabadságot vettem ki és hazamentem. Kiderült, hogy begyulladt az ínyem és azért érzem úgy, hogy fáj a fogam, mert nem a fogam fáj, hanem az ínyem. De megmondom őszintén senkinek nem kívánom a hétvégét, amit végig szenvedtem, illetve a hétfőt, amikor jöttem vissza. Olyan fogfájásom volt, hogy két órával később indultam vissza, mint terveztem. Akkor is úgy be voltam gyógyszerezve, hogy csoda, hogy nem történt velem semmi baj az úton. Beszedtem azóta egy doboz gyulladáscsökkentőt, tegnapm vettem be az utolsót. Remélem nem jön újra elő.

Most elköszönök, mert megyek angolra.